CE Union

General information

1881 február 2-án Francis E. Clark nevű ifjú kongregacionalista lelkész, az északamerikai Portland, Williston nevű városában létrehozza gyülekezetének 58 ifjú felébredt tagjával az első CE szövetséget Christian Endeavour (Szó szerint: Krisztusi Törekvés. A CE rövidítésnek országonként más és más a jelentése. Magyar nyelvterületen Célegyenest Előre vagy a Pro Christo et Ecclesia kifejezésből kiindulva Krisztusért és Egyházáért. Ez utóbbi a legelterjedtebb.) néven. A mozgalom első célkitűzése az ifjúsági misszió, azon belül pedig azzal az elhatározással indul, hogy megtartsa a hitrejutott fiatalokat a gyülekezetben és a hitben. Ezt mai kifejezéssel élve úgy mondanánk, hogy a fiatalok egyházból való "kikonfirmálásának" megakadályozása volt a cél.

1886-ban alakult meg az United Society néven az amerikai CE szövetségek országos egyesülete. Ugyanebben az évbena az alapító Francis E. Clark hozza létre Európában az első szövetségeket, mégpedig Nagy-Britanniában az angol Vasárnapi Iskolai Szövetség égisze alatt.

1889-ben Törökországban, Japánban, Spanyolországban, Franciaországban, Mexikóban, Dél-Amerikában, Svájcban, Németországban, Szíriában és Izlandban alakulnak meg sorra a szövetségek.

1896-ban Bristolban alakul meg az angol CE szövetségek Uniója

1902-ben világszerte 52.000 szövetség működött kb. 3,5 millió taggal.

1906-ban Genfben alakul meg az Európai CE Keresztyén szövetségek Uniója

1925-ben, egy felmérés szerint, az egész világon mintegy nyolcvan különböző felekezetben, 75.000 szövetség volt, 4 millió feletti meghaladó taggal. Az első világkonferenciákat Washingtonban, Londonban, Genfben, Agrában (India) Chicagóban, ismét London 1926-ban Berlinben és 1935-ben Budapesten tartották.

1903 február 2-án Szabó Aladár vezetésével megalakult a Magyarországi CE Szövetség Bethánia Egylet néven, melynek alakulásakor 16 rendes, 20 rendkívüli és 3 segítő tagja volt. A választmányban dr.Szabó Aladár teológiai tanár volt az elnök, dr.Kecskeméthy István, ugyancsak teológiai tanár, az alelnök, Pauer Irma és Forgács Gyula titkárok. A választmány tagjai voltak ezen kívül, Szabó Aladárné Biberauer Irma, Antal Gézáné, Biberauer Richárd, Csűrös István és Fülöp Piroska.

1895 febr. 25-én dr.Kecskeméthy Csapó István a Nagyenyedi Teológiai Fakultás ószövetségi tanszékét foglalja el fél évig, Szász Domokos püspök meghívására, az új kolozsvári fakultás beindulásáig.

1896-ban Kecskeméthy megszervezi az Evangéliumi Szövetséget. Ennek a szövetségnek a keretében indítja el a Fehér-Kereszt Egyletet a paráznaság elleni küzdelem céljából. Emellett katonai evangelizációt is végez. 1896-1903 között 6 éven keresztül feleségével, Irmával együtt pásztorolja a monostori reformátusok alakuló gyülekezetét. Rendszeresen tart istentiszteletet és bibliaórát a gyülekezet mai templomának elődjében, a monostori Kisgereblye utca 12. szám alatti földész házában. 1899-1901 között a teológia dísztermében gyermek istentiszteleteket is tart.

1903-ban, a magyarországi Bethánia Egylet megalakulása után lévén, hogy Kecskeméthy az egylet alelnöke volt, Erdélyben is népszerűsíti a CE Szövetség evangéliumi munkáját. Az első szövetségek Zilahon, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és a Zsilvölgyén alakultak meg és eredményeztek kisebb-nagyobb taglétszámú szövetségeket. Több lelkész is csatlakozik ezekhez a szövetségekhez, mint például Kádár Géza, Bácsy Gyula, Erdélyi László, Magyari Árpád, Konrád György stb. A létrejött szövetségek az első másfél évtized alatt a Budapesti Bethánia Egylettel, mint CE Szövetségi központtal tartottak fönn szorosabb testvéri kapcsolatot, annak lapját és iratait olvasták és terjesztették. Évről évre részt vettek a tavaszi országos konferenciákon, és ahol erre a szükséges előfeltételek megvoltak, a népesebb CE szövetségek a Bethánia fiókegyletévé szerveződtek.

Az első világháború alatt a nagyobb városokban levő szövetségek (Marosvásárhely, Kolozsvár, Zilah stb.) felkarolják a háborús özvegyek és árvák sorsát.

1918 augusztus 20-án Kolozsváron a Református Teológia dísztermében Kecskeméthy István megalapította az Evangéliumi Munkások Erdélyi Szövetsége (EMESz)nevű evangéliumi alakulatot mely attól fogva hivatva lett az elárvult Erdélyi CE szövetségeknek is központi szervévé lenni. Az EMESZ megalakulásakor elfogadott első alapszabályzatát az akkori magyar királyi Belügyminiszterhez Budapestre küldték föl jóváhagyás végett.

1920 június 4-én, a trianoni döntés következtében az Erdélyi CE szövetségek a Bethánia anyaegylettől végleg el lettek választva. Erdély Magyarországról való leválása végett új román nyelvű alapszabályok elfogadása és kormányhatósági jóváhagyása vált szükségessé. Ezek az újabb alapszabályok a 80833-1923 belügyminiszteri és a 61315-1923 kultuszminiszteri számok alatt, 1923-ban hagyattak jóvá. Ez azt jelentette, hogy 1923-ban a román kormány elismeri az EMESZ szervezkedését. Ezentúl az EMESZ, mint a különböző evangéliumi munkák országos szervezete kapcsolatot tartott olyan világszervezetekkel, mint: Vasárnapi Iskolai Világszövetség, CE Világszövetség, Evangéliumi Világszövetség (Aliansz), Kék-Kereszt Egyletek Világszövetsége.

1923. nov. 24-én az Erdélyi Egyházkerület Nagy Károly püspök irányítása alatt feloszlatja az egyházba működő egyesületeket. Az EMESZ mivel jogi személy továbbra is működik. A szövetség hangsúlyt fektet a belmisszióra, ami többek között vasárnapi iskolák tartásában, Fehér-Kereszt misszióban, Kék-Kereszt misszióban, a külmisszió népszerűsítésében, zsidómisszióban, cselédek közti misszióban, iratterjesztésben nyilvánul meg. 1926-os újraindulása révén a szövetség hivatalos lapja, az egész Erdélyszerte ismert evangéliumi, családi és képes hetilap, a Kis Tükör. A lap, a gazdasági válság miatti 1933-as megszűnése után ezt a szerepet, a Kádár Géza zilahi esperes által szerkesztett Keresztyén Élet című havilap, veszi át.

1926-ban Londonban, a CE Szövetség világkonferenciáján az európai CE végrehajtó bizottság az európai mozgalom kötelékébe felveszi a romániai CE szövetségeket.

1928-ban az EMESZ országos vezetősége úgy dönt, hogy teljes állásban alkalmazza, be dr.K.Tompa Artúrt mint utazótitkárt, aki az EMESZ megalakulása pillanatától kezdve, utazótitkári és iratterjesztői tisztet tölt. Ez a munka meghozza áldásait, mert a 30-as években nagy fejlődésnek indul a Szövetség mind a tagok létszámának a növekedése tekintetében, mind pedig a szolgálatok végzésében.

1928-ban az erdélyi egyházkerület igazgatótanácsa a 2746-1928. IV. számú körlevelében jelentést kér a kerület lelkészeitől, abban a tekintetben, hogy az egyházi életre nézve, milyen természetű munkát végez az EMESZ.

1931 augusztus 30-szeptember 1 között, a Marosvásárhelyen megtartott országos konferencián az EMESZ megnevezést, javaslatra ismét CE Szövetségre változtatják. A legerősebb szövetségek Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Zilahon alakulnak ki. Ez annak a ténynek tulajdonítható, hogy ezeket a szövetségeket olyan lelkészek vezetik mint pl. Kádár Géza esperes Zilahon, dr.K. Tompa Artur Kolozsváron és Marosvásárhelyen pedig Konrád György .

1933 szeptemberében a CE Szövetség felterjeszti az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsához módosított alapszabályzatát, melyben kifejti, hogy az EMESZ keretében maradva, de mégis külön alapszabályokkal működő szövetségként, az egyház céljait fenntartás nélkül kívánja előmozdítani, de éppen ezért teljes önállóságát is meg akarja őrizni.

A szövetség elnöke Kecskeméthy István a megalakulástól egészen haláláig (1938 május 10). Őt váltja dr. K. Tompa Artur 1944-ig, 1944-től 1947-ig dr. Nagy András teológiai tanár. A mozgalom igazán a 30-as évektől kezd el fejlődni és kibontakozni. Ez a konferenciák létszámán látszik leginkább. A második világháború sem töri meg a fejlődést azt leszámítva, hogy sok oszlopos tagja lesz a háború áldozata, mint például K. Tompa Artur akit családjával együtt meggyilkoltak szolgálati helyükön Kendilónán és Kádár Géza, aki Budapest bombázásakor veszti életét.

1947-ben a CE Szövetséget állami nyomásra feloszlatják, és így 1990-ig illegálisan működik.